National Defense Information
A National Defense Information (nemzetvédelmi információ) az amerikai Espionage Act (Kémtörvény) kulcsfogalma: a nemzetvédelemmel összefüggő, a kormány által szorosan őrzött információ, amelynek jogosulatlan megszerzését vagy továbbadását a törvény bünteti.
A National Defense Information (röviden NDI, magyarul nemzetvédelmi információ) az 1917-ben elfogadott amerikai Espionage Act (Kémtörvény) központi fogalma. A törvény 793. szakasza (18 U.S.C. § 793) bünteti többek között az ilyen információ jogosulatlan megszerzését, továbbadását, valamint a jogosulatlan birtoklását és vissza nem adását. A büntetés legfeljebb 10 év szabadságvesztés lehet.
Mit jelent a fogalom
A törvény nem határozza meg pontosan, mi tartozik ide. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság az 1941-es Gorin-ügyben a „nemzetvédelmet” „tág jelentésű, általános fogalomnak” nevezte. A bíróságok gyakorlata szerint az információnak a nemzetvédelemmel összefüggőnek kell lennie, és a kormánynak „szorosan őriznie” kell (closely held). Arról, hogy egy információ a nemzetvédelemre vonatkozik-e, az esküdtszék dönt.
A fogalom nem azonos a minősített információval: a törvény alkalmazásához nem feltétel, hogy az információt titkosnak minősítsék, a minősítés azonban erős bizonyítéknak számít. A bíróságok szerint a kormánynak azt is bizonyítania kell, hogy a közlés legalább potenciálisan kárt okozhat, ezért a törvény nem használható olyan bejelentők ellen, akik csupán kínos helyzetbe hoznak tisztviselőket.
Az információ jogosulatlan továbbadásánál (d) és (e) pont további feltétel, hogy az elkövetőnek oka legyen azt hinni: az információ az Egyesült Államok kárára vagy külföldi állam javára felhasználható. Ez a feltétel csak a szóban közölt információra vonatkozik, iratok és tárgyak átadására nem.
Miért kerül elő az UFO/UAP-témában
A kérdés, hogy mi hozható nyilvánosságra, az UAP-bejelentők esetében is felmerül. David Grusch volt hírszerzési tiszt nyilvános kijelentéseit 2023 áprilisában a Pentagon előzetes biztonsági felülvizsgálati hivatala (Defense Office of Prepublication and Security Review) hagyta jóvá, a minősített információkat pedig a hírszerzési közösség főfelügyelőjének és a Kongresszusnak adta át.
Kritikák
A törvényt több alkalommal is megtámadták homályosság és túl tág megfogalmazás miatt, a Legfelsőbb Bíróság azonban a Gorin-ügyben alkotmányosnak ítélte, mert az elkövető szándékára vonatkozó feltételek kellően körülhatárolják. Jogtudósok egy 1973-as tanulmányban „rosszul megírtnak és homályosnak” nevezték. Stephen Vladeck jogászprofesszor szerint hiányoznak belőle a pontosan körülhatárolt szólásszabadság-korlátozás jegyei.
Források
- Criminal Prohibitions on Leaks and Other Disclosures of Classified Defense Information (Congressional Research Service, R41404, 2017)
- Espionage Act of 1917 (Wikipédia)
- U.S. Recovered ‘Intact And Partially Intact Vehicles’ Of Non-Human Origin: Whistleblower (Jalopnik, 2023. június 5.)
Kapcsolódó cikkek
- Brit pilóta: négy év alatt hat-hét alkalommal láttam rejtélyes fényeket Európa felett
- Fordulat Washingtonban: mi lesz most az UFO-aktákkal?
- UFO-bizottságot terveznek a demokraták, ha megszerzik a képviselőházat
- Cikázó fénykörök a felhőkön? Valószínűleg reklám-fényszóró
- Három nap az égen? A halójelenségek és a melléknap
- Levelland, 1957: az éjszaka, amikor sorra leálltak az autók