Egyesült Államok · Hírek

Radarral irányított távcső: Avi Loeb a Pentagonban mutatta be UAP-figyelő tervét

4 perc olvasás

Avi Loeb, a Harvard Egyetem asztrofizikusa november 12-én a Pentagonban járt, és új megfigyelőrendszert javasolt az azonosítatlan rendellenes jelenségek (UAP) vizsgálatára. Radar keresné meg az égen a szokatlan objektumokat, egy nagyjából egyméteres átmérőjű távcső pedig feléjük fordulna. Hogy a Pentagon beszáll-e, egyelőre nem tudni.

Avi Loeb november 12-én, csütörtökön a Pentagonban járt. Loeb az UAP Tudományos Tanácsadó Testület elnöke és a Galileo-projekt vezetője. A látogatás után a NewsNation csatorna The Hill című műsorában beszélt arról, mit javasolt.

Az ötlet lényege: radar figyeli az eget, és ha szokatlan objektumot észlel, egy nagyjából egyméteres átmérőjű távcső fordul felé. „Így tényleg látni lehet a részleteiket, és kideríthető, mik ezek. Színképet is készíthetünk róluk, abból pedig az összetételük is megállapítható” – mondta Loeb.

Hogy a Pentagonban kivel tárgyalt, és mit válaszoltak neki, a beszámolók nem írják.

Hogyan működne?

Loeb korábbi nyilatkozatai szerint passzív radart használnának. Ez nem bocsát ki saját jelet, hanem a már meglévő rádió-, tévé- és műholdas adások visszaverődését érzékeli. Ha a radar célt talál, a távcső felé fordul, és nagy felbontású képet próbál készíteni róla.

A távcső a fény színképét is rögzítené. Loeb szerint ebből következtetni lehet az objektum anyagára, bár az eredmény a megfigyelés minőségén múlik. Szerinte ilyet korábban még senki nem csinált.

Carl Sagan egykori házában épül

A prototípus a New York állambeli Ithacában, Carl Sagan csillagász egykori házában épül meg. A Stewart Avenue 900. szám alatti épületet Adam Weitsman vállalkozó vette meg 2024-ben, 2 millió dollárért. Az obszervatórium az ő támogatásával készül, a tervet november 5-én jelentették be.

Loeb szerint a prototípusra 1,5 millió dollár jut, és „most kezdjük megrendelni az alkatrészeket”. A ház átalakítása 2026 novemberében indul, és nagyjából egy évig tart. Loeb azt mondta, egy éven belül szeretnék üzembe helyezni a radart.

Ez lesz a Galileo-projekt negyedik obszervatóriuma. A meglévő három Massachusettsben, Pennsylvaniában és Nevadában működik, főleg kisebb kamerákkal. Ithacában próbálnák ki először a radar és a nagy távcső párosát.

Miért kell hozzá a Pentagon?

Loeb célja, hogy a tesztek után ugyanilyen műszerek kerüljenek oda, „ahol a katonák olyan objektumokat látnak, amelyeket nem tudnak azonosítani”. Ide sorolja a fénygömböket, amelyeket szerinte FBI-ügynökök is láttak.

Loeb egy friss eset helyszínére is érzékelőket telepítene. A Pentagon a PURSUE nevű programban hozza nyilvánosságra a titkosítás alól feloldott UFO-aktákat. Az október 23-i, hetedik csomagban két szövetségi ügynök beszámolója szerepel. Egy matt fekete háromszöget láttak egy hegygerinc fölé emelkedni, egy helyben lebegni, majd nagy sebességgel egy kanyon felé elszáguldani.

A téma a hét elején is előkerült. Donald Trump november 8-án a CBS 60 Minutes című műsorában arról beszélt, hogy a légierő pilótái egy kerek objektumról számoltak be neki. Trump szerint a pilóták azt mondták, hogy az objektum háromszor olyan gyorsan haladt, mint egy F-22-es. A pilótákat nem nevezte meg, és azt sem mondta, mikor és hol történt az eset. Loeb a NewsNationnek azt mondta, ő is beszélt pilótákkal, és a beszámolóikat megbízhatónak, de zavarba ejtőnek tartja.

Mi a következő lépés?

Először az ithacai prototípusnak kell beválnia. Loeb a Pentagon támogatásával telepítene további rendszereket, de Ithacán kívül eddig egyetlen helyszínt sem jelentettek be.

Józan magyarázat

Ami biztos

Loeb november 12-én a Pentagonban járt, és saját elmondása szerint egy radarral irányított távcsőrendszert javasolt.
Az Adam Weitsman támogatásával épülő ithacai obszervatóriumot november 5-én jelentették be. A ház átalakítása 2026 novemberében kezdődik.

Ami nem bizonyított

Nem tudni, támogatja-e a Pentagon a tervet. A beszámolók nem írják, kivel tárgyalt Loeb, és mi lett az eredménye. Közös telepítésről nincs bejelentés.
Az 1,5 millió dolláros összeget és az egyéves határidőt csak Loeb közléséből ismerjük.
Az is kérdés, hogy a rendszer tényleg éles képet és használható színképet ad-e. Ez csak a telepítés és a tesztek után derül ki.

A terv erősségei és gyengéi

Erőssége, hogy éppen azt pótolná, ami a legtöbb UAP-esetből hiányzik: a jó minőségű mérést. Az Ismeretlen Rendellenes Jelenségek Hivatala (AARO) szerint a legtöbb bejelentés végül ballonnak, műholdnak vagy madárnak bizonyul. Ennek eldöntéséhez is adat kell. A Loeb vezette testület tagjai nemrég a Pentagon egyik UAP-kiadásában egy felvételen látható hat fénypontot vizsgáltak meg. Szerintük ezek éppen olyan ütemben villognak, ahogy a madarak csapkodnak a szárnyukkal.
Gyengesége, hogy Ithaca csak tesztterep. A katonai esetek helyszínein a rendszer csak akkor mérhetne, ha a Pentagon engedi az érzékeny létesítmények közelébe telepíteni.
Loeb maga is számol azzal, hogy az objektumok emberi eredetűek lehetnek. Szerinte akár egy rivális ország eszközei is lehetnek.

Nyitott kérdés

A tervek szerint az ithacai rendszer nagyjából egy év múlva, 2027 végére állhat üzembe. Addig nyitott kérdés, hogy a Pentagon beengedi-e Loeb műszereit oda, ahol a fénygömböket és a háromszöget látták.

Radarral irányított távcső: Avi Loeb a Pentagonban mutatta be UAP-figyelő tervét

Hogyan működne?

Carl Sagan egykori házában épül

Miért kell hozzá a Pentagon?

Mi a következő lépés?

Józan magyarázat

Mi volt ez?

Források

Kapcsolódó cikkek